Kiadványaink

Hámori József

Az idegrendszer szerveződése és plaszticitása
Hámori József, Széchenyi-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2002 és 2008 között alelnöke. Az idegrendszer szerkezetének vizsgálatát a Szentágothai János vezette pécsi Anatómiai Intézetben kezdte, majd folytatta a Budapesti Orvostudományi egyetemen 1963-tól, az egyetem (ma Semmelweis Egyetem) I. sz. Anatómiai Intézetében, mint kutató professzor.
Tovább olvasom

Papp Zoltán

Miokardiális szarkomerdinamika élettani és kóros körülmények között
Papp Zoltán 1965-ben született Vásárosnaményban. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1989-ben szerzett orvosi diplomát. Egyetemi oktató-kutató munkáját kezdetben a Debreceni Egyetem Élettani Intézetében, majd 2000-től a Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai Tanszékén bontakoztatta ki. 1995-ben Ph.D. fokozatot, 2010-ben MTA doktori címet szerzett. A szívműködés kórtani sajátosságaira irányuló tudományos kutatásait kiváló hazai és külföldi tanítómesterek támogatták.
Tovább olvasom

Sáfrány Géza

Agydaganatok kezelése génterápiával
Dr. Sáfrány Géza 1955-ben született. Általános orvosi diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kapta 1979-ben, summa cum laude fokozattal. 1986-ban Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi szakvizsgát tett. Az orvostudomány kandidátusa címet 1993-ban, az MTA Doktora fokozatot 2008-ban nyerte el. 2003-ban habilitált a Semmelweis Egyetemen.
Tovább olvasom

Vida Gábor

Honnan hová Homo? Az Antropocén korszak gondjai
Vida Gábor az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1957-ben szerzett diplomát biológia-kémia tanárszakon. Két évvel később Soó Rezsőnél doktorált az erdélyi bükkösökről írt tanulmányával. Tudományos fejlődésére nagy hatással volt Győrffy Barna, akinek intézetében (MTA Genetikai Intézete) a hatvanas években dolgozott. Közben több alkalommal töltött 3-4 hónapot a British Science Reseach Council ösztöndíjával a University of Leeds botanikai tanszékén Prof. Irene Manton meghívására, ahol a páfrányok polyploidiás fajkeletkezését cytogenetikai módszerekkel tanulmányozta.
Tovább olvasom

Rosivall László

A juxtaglomeruláris apparátus, a vese agyának felépítése és működése
Dr. Rosivall László Budapesten született 1949-ben. 1973-ban szerzett orvosi diplomát (summa cum laude) a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. 1980-ban kandidátusi, 1987-ben pedig a tudományok doktora (akadémiai doktori) címet szerzett. 1994/95-ben a Semmelweis Egyetem rektora volt. Jelenleg a Kórélettani Intézet igazgatója, a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolájának vezetője. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktora.
Tovább olvasom

Tyihák Ernő

A formaldehid előfordulása és szerepe az élővilágban
Tyihák Ernő 1933-ban született Tiszaföldváron, s az itteni kitűnően felszerelt Evangélikus Elemi Iskolába járt: maradandó élményt jelentett számára a sok kiváló térkép, ami később a “térkép-kromatográfiához” jó előtanulmánynak bizonyult. Tiszaföldváron is maturált a Hajnóczy József Gimnáziumban. Kitűnő érettségivel került a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol 1958-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Álláslehetőségei közül a legkisebb fizetésű, akkor még budapesti Gyógynövény Kutató Intézetben helyezkedett el, mert a természetes gyógyhatású anyagok kutatása izgatta, s lényegében ez a tudományterület ível végig egész életén.
Tovább olvasom

Vajta Gábor

A klónozók támadása
Vajta Gábor 1952-ben született Vácott, és 1976-ban szerzett diplomát a Semmelweis Egyetem orvoskarán. Több mint egy évtizeden át patológusként dolgozott az Egyetem 1. sz. Kórbonctani és Rákkutató Intézetében. 1988-ban szerzett tudományos minősítést. Érdeklődésétől indíttatva 1989-ben bátor fordulattal váltott át az alkalmazott embriológiára és a Gödöllői Biotechnológiai Központ szarvasmarha in vitro fertilizációs laboratóriumának (a „lombikboci programnak”) vezetője lett. Miután merész eredetiségű tudományos elképzeléseit anyagi erőforrások híján és főként egyéb gátló tényezők miatt itthon nem tudhatta sikerre vinni, 1994-ben külföldre távozott.
Tovább olvasom

Eke András

Fraktál, káosz, élettani komplexitás
Eke András 1949-ben született Budapesten. A családtól és az Apáczai Csere János Gyakorlóiskolától kapott útravaló birtokában 1967-ben felvételt nyert a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára. Vonzódván a kísérletezés iránt, örömmel fogadta el Kovách Arisztid professzor meghívását a Klinikai Kísérleti Kutató Laboratórium tudományos diákkörébe. 1973-tól, a diploma megszerzésének évétől dolgozik itt, a most Semmelweis Egyetem Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézetben, jelenleg mint az oktató és kutató fakultás tagja, egyetemi docens. Az orvostudomány kandidátusa tudományos fokozatot 1988-ban kapta meg. A hazai, meghatározó kutatóéveket gyakori külföldi tanulmányutak és kutatómunka követte, melynek során 1978-tól 7 évet töltött főként az U.S.A. kutatóintézeteiben.
Tovább olvasom

Bertók Lóránd

Természetes ellenállóképesség: epesavak és endotoxinok szerepe
Bertók Lóránd 1934-ben született Debrecenben. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem biológia-kémia szakára nyert felvételt, de rövidesen a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. 1957-ben kapott állatorvos-doktori oklevelet. Már egyetemi hallgatóként dolgozott az Állatélettani Intézetben, a Szaporodásbiológiai Laboratóriumban, majd egyetemi tanulmányai befejezése után a Járványtani Intézetben, ill. a MTA Állategészségügyi Kutató Intézetében. Tanult és dolgozott a stockholmi Karolinska Intézetében. 1965-ben immunológiai-kórtani témából elnyerte az állatorvostudomány kandidátusa fokozatot.
Tovább olvasom

Varró Vince

Kísérletes gasztroenterológia, Egy klinikus vizsgálatai
Varró Vince 1921-ben született Budapesten. Diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte (1949), pályafutását az itteni Belgyógyászati Klinikán kezdte. A nagydoktori fokozatot 1965-ben nyerte el. 1970-91 között a szegedi Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, 1991-től emeritus professzor. Fő érdeklődési területe a gasztroenterológia. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság egyik alapítója, kezdettől főtitkára, majd hosszú éveken át elnöke volt. Kísérletes és klinikai vizsgálatainak eredményeit több mint 400 közleményben és számos könyvfejezetben publikálta, melyek közel fele nemzetközi folyóiratokban, monográfiákban jelent meg.
Tovább olvasom

Obál Ferenc Jr.

Alvás és hormonok: a szomatotrop rendszer szerepe az alvás szabályozásában
Obál Ferenc 1948-ban véletlen folytán született Budapesten, mert a család akkor Marosvásárhelyen lakott. Minthogy neve – és születésnapja – azonos Édesapjáéval, a megkülönböztetéshez a Jr. Jelzőt használja. Orvosi diplomáját 1973 Szegeden szerezte, és azóta is ott dolgozik. Munkahelye állandó, az Élettani Intézet, de az egyetem neve folyamatosan változik; volt Szegedi Orvostudományi Egyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, jelenleg Szegedi Tudományegyetem. Az Élettani Intézetben mentora édesapja, Orbál Ferenc egyetemi tanár volt, kutatómunkáját Benedek Györggyel kezdte. Kutatási területe kezdettől fogva az alvás-ébrenléti aktivitás.
Tovább olvasom

Sinkovics József

Vírusok az élő anyag körforgásában
Sinkovics József a nagyvilág orvostudományának kiemelkedő magyar személyisége. Szenvedélyesen elkötelezett nagyhírű kutatója a virológia, az onkológia és az immunológia tudományának, de ugyanakkor elhivatott gyakorló orvos is, aki naponta órákat tölt el a betegágy mellett. Széleskörű tárgyismerete lenyűgöző – amint jelen műve is tanúsítja. E tudásanyag azonban nála nem fullasztó teher, hanem az eredeti alkotás eleven forrása. Sinkovics József 1924-ben született Budapesten. Szívóssága, bátorsága, csillapíthatatlan tudásszomja éppúgy, mint kikezdhetetlen becsületessége tisztes polgári családi hátterében gyökerezik.
Tovább olvasom

Vécsei László

Molekuláris neurológia: peptidek és excitotoxinok
Dr. Vécsei László vegyészi előképzést követően kezdte meg medikus tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. A Telegdy Professzor vezette Kórélettani Intézetben diákkörösként, demonstrátorként, majd gyakornokként vizsgálta a neuropeptidek központi idegrendszeri hatásait. Klinikai laboratóriumi ismeretekből szakvizsgázott, valamint neuroendokrinológus képesítést szerzett. Ezután a Pécsi Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinikáján Pálffy professzor irányítása mellett kapott klinikusi kiképzést, majd neurológus szakvizsgát tett. A Parkinson-kór, a fejfájás és a sclerosis multiplex témakörében végzett elsősorban kutatómunkát. Külföldi tanulmányútjai során összesen három évet dolgozott a svédországi Lundi Egyetemen, illetve Bostonban a Harvard Egyetem Massachusetts General Hospital Neurológiai Klinikáján.
Tovább olvasom

Szekeres László

A szívglykozidoktól a gyógyszeres stressadaptációig. Egy ötvenéves kutatómunka tanulságai
Szekeres László 1921-ben született Győrött. Középiskoláit a győri Révai Miklós reáliskolában, egyetemi tanulmányait a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen végezte. Ugyanott szerzett orvosdoktori diplomát 1949-ben. Hosszú pályája során tanúja és részese volt hazánk három sorsfordító korszakának. Tanúja és aktív résztvevője lett a magyar tudományos kutatás, szűkebb értelemben az élettani tudományok és ezen belül a keringéskutatás háborús letargiát követő újjáéledésének.Klinikusnak készült, de szerencséjére a körülmények folytán megmaradt az elméleti, nevezetesen a farmakológusi pályán.
Tovább olvasom

Szél Ágoston

Színeslátás - a morfológus szemével
Szél Ágoston 1955-ben született Budapesten. Tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte, 1980-ban szerzett orvosi diplomát és mindmáig ennek az egyetemnek az oktatója. Munkahelye a Halász Béla majd Oláh Imre által vezetett Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai (régi nevén: II.sz. Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani) Intézet. Kutatómunkáját még mint hallgató kezdi el az intézet I.sz. Elektronmikroszkópos Laboratóriumában a látáskutatásban nemzetközi hírnévnek örvendő Röhlich Pál tanítványaként.
Tovább olvasom

Koch Sándor

A sejtbeszéd nyelve
Koch Sándor 1925-ben született Budapesten, s ugyanitt kezdte, a Piaristáknál, középiskolai tanulmányait is. Érettségi bizonyitványát majd orvosi oklevelét (1950-ben) már Szegeden szerezte, ahol édesapja a Tudományegyetem nagynevű geológus professzora volt. Koch Sándor hamarabb lett virológus kutató mint orvosdoktor: 1945 óta dolgozott az Ivánovics György akadémikus vezette Szegedi Mikrobiológiai Intézetben. A "Humán" Oltóanyag-Intézet 28 évesen hívta meg Vírusosztálya vezetőjének, ahol újtípusú vaccinákat fejlesztett ki; közülük a kiütéses tífusz elleni liofilizálható készítményt ma is használják.
Tovább olvasom

Sándor Péter

Az agyi vérkeringés neurális szabályozása: dogmák, tényleg, gondolatok
Sándor Péter Szegeden született, 1939-ben. Az éretté nyilvánításhoz szükséges kötelező tudnivalókkal kiváló pesti iskolák látták el, orvosi diplomáját a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte meg, 1963-ban. Mindazt, ami a szakmai tudáson kívül emberré formálhat valakit, családja intellektuális és spirituális légkörének köszönheti: Felvidékről menekült édesapjának, székely édesanyjának, három fiútestvérének, gyermekeinek. Harmadéves medikus korában egy kiemelkedő élettani kutatócsoport Tudományos Diákkörébe kapott meghívást, melynek minden tagja igazi kutató egyéniség volt, s amelyből 1959-ben – Kovách Arisztid vezetésével – II. Élettani Intézete kialakult.
Tovább olvasom

Juhász-Nagy Sándor

Érszűkítő tónusszabályozás a koszorúérkeringésben. Ép és kóros reguláció
Juhász-Nagy Sándor 1933-ban született Debrecenben, a kálvinisták ottani nagymúltú Kollégiumában tanult. Diplomáját szülővárosának Orvostudományi Egyetemén szerezte 1958-ban. Pályájának első szakaszában (1955 és 1966 között) ugyanezen egyetem Went István vezette Élettani Tanszékén dolgozott, egy olyan neves mester intézetében, akinek szemében természetes dolognak számított – ha erre megalapozott igényt látott –, a fiatal kutatók önálló témaválasztása és korai függetlenedése. Az 1966-os évben meghívással került a Semmelweis Egyetemre, ahol azóta is ugyanazon (a jelenleg Ér- és Szívsebészeti Klinikának nevezett) gyógyító intézményen belül vezet önálló kutatólaboratóriumot.
Tovább olvasom

Fonyó Attila

40 év a mikrofiziológiában: visszapillantás és előretekintés
Fonyó Attila 1927-ben született. Orvosi tanulmányait 1945-1951 között Budapesten végezte. Egyetemi hallgató korában kezdett el az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézetében dolgozni, és külföldi tanulmányútjait leszámítva munkahelye mindvégig ugyanez az intézet maradt. Rövidebb-hosszabb tanulmányutakon volt a Heidelbergi Egyetem Biokémiai Intézetében, a Marylandi Egyetem Pediátriai Kutató Laboratóriumában, a Bari Egyetem Biokémiai Intézetében, a londoni Chelsea College Biokémiai Intézetében és a grenoblei Nukleáris Kutató Központ Biokémiai Laboratóriumában. 1981 és 1995 között az Élettani Intézet igazgató egyetemi tanára. 1985 és 1991 között a Semmelweis Egyetem Orvosi Karának dékánja volt.
Tovább olvasom
Semmelweis kiadó