Tudományos ülés a Nemzeti Szívprogram eddigi eredményeiről

2017.  december  01.
A Nemzeti Szívprogram első évének zárásaként tartottunk szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián.

 

A rendezvényen a Semmelweis Egyetem projektben résztvevő intézetei és vállalatok mutatták be eddigi eredményeiket.

A szervezők nevében Dr. Merkely Béla klinika rektorhelyettes, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója szólt. Mint ismertette, a Nemzeti Szívprogram három éves időtartama (2016-2019) alatti munka az egyetem négy szervezeti egysége, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, valamint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika munkatársainak, továbbá négy magyar vállalkozás, a Mediso Kft., a Neumann Projekt Kft., a Pharmahungary 2000 Kft. és a TwinMed Kft. részvételével zajlik. Mint rámutatott, a kutatások középpontjában álló iszkémiás szívbetegség és szívelégtelenség Európában az egyik leggyakoribb halálok, ennek diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek kibővítésére irányulnak a programban folyó vizsgálatok. Dr. Merkely Béla hangsúlyozta, a konzorcium jól mutatja az egyetemen rejlő transzlációs kutatási lehetőségeket, az interdiszciplináris (orvostudományi, informatikai, fizikai) kutatások az elméleti és klinikai kutatásokat közelítik egymáshoz, amivel az egyetem publikációs aktivitása és idézettsége, valamint hosszabb távon a nemzetközi rangsorokban elért eredménye is javítható.

Az előadásokat Dr. Ferdinandy Péter, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója moderálta.

Dr. Maurovich-Horvat Pál, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi docense előadásában kiemelte, hogy a kutatócsoportjának fő célja egy hatékony, személyre szabott rizikóbecslési rendszer létrehozása, ami alapján meg lehet jósolni a kardiovaszkuláris eseményeket, ezzel a várható élettartamot mintegy 10 évvel lehet meghosszabbítani. Két review közleményük és négy cikkük jelent meg eddig a Nemzeti Szívprogram keretein belül, ezekben a klinikai betegellátás biztonságának és hatékonyságának javításával, valamint a hasi és perikardiális zsírszöveti kompartmentek öröklődésével kapcsolatos eredményeket ismertették – mondta a docens. Hozzátette, újszerű, a kardiovaszkuláris kutatásokban elsőként használt módszer a „Big-data” és radiomikai módszerek alkalmazása koronária CT felvételeken, amelyet az egyik PhD-hallgatója, Dr. Kolossváry Márton közreműködésével végeznek.

Dr. Radovits Tamás, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi docensének munkacsoportja a diasztolés szívelégtelenség (HFpEF) kórélettanával és új gyógyszeres kezelési lehetőségeivel foglalkozik, kisállat kísérletes megközelítésben. Előadásában a legnagyobb visszhangot kiváltó kísérletsorozat eredményeit ismertette, amely a szívelégtelenség és a cGMP anyagcsere kapcsolatát tárja fel. Vizsgálataink alapján a korán megkezdett, preventív vardenafil-kezelés hatékonyan előzi meg a HFpEF kialakulását cukorbetegek esetén – foglalta össze a European Journal of Heart Failure című szaklapban tavasszal megjelent eredményeket.

Dr. Görbe Anikó, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet egyetemi docense a Pharmahungary 2000 Kft-vel együttműködésben végzett „Rejtett kardiotoxicitás és kardioprotekció in vitro vizsgálati rendszereinek fejlesztése” című kutatását ismertette. A szimulált iszkémia-reperfúziós tesztrendszer beállítása különböző típusú szívizomsejteken adja az alapját olyan in vitro tesztrendszereknek, amelyekben lehetővé válik a kardio-citoprotektív gyógyszerek tesztelése, valamint a rejtett kardiotoxicitás vizsgálata.

A perikardiális folyadék vizsgálataival kapott eredményeket ismertette előadásában Dr. Pállinger Éva, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docense. Mint elmondta, sikerült igazolniuk, hogy a perikardiális folyadékban a veleszületett és a szerzett immunrendszer humorális és celluláris ága egyaránt jelen van. A statisztikai adatok alapján bizonyos változók összefüggést mutatnak (ún. együttváltozók), amely lehetőséget ad az együtt vizsgálandó paraméterek listájának kidolgozására, és érzékenyebb előrejelzést tehet lehetővé.

Wernerné Sódar Barbara (Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) prezentációjában a keringés mikro/nano részecskéi, a lipoproteinek és extracelluláris vezikulák kapcsolatára vonatkozó eredményeit ismertette. Egy Scientific Reportsban megjelent publikációban kimutatták, hogy az  extracelluláris vezikulák és lipoproteinek átfedő biofizikai paraméterekkel rendelkeznek, zavarhatják egymás kimutatását, sőt össze is tapadhatnak. Ezért nehéz eldönteni, hogy mi okozza a sejtek megváltozott viselkedését – mondta. Ismertette továbbá, hogy az eredmények alapján szükséges újra gondolni , hogy mi történik egy sejtben aszerint, hogy vezikulát vagy lipoproteint vesz fel, vagy a kettőt egyszerre, jelenleg ehhez kapcsolódó vizsgálatokat végeznek Dr. Buzás Edit kutatócsoportjában.

„Az exoszómák szerepe a szív-érrendszeri megbetegedésekben” című előadásában Dr. Giricz Zoltán, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet tudományos főmunkatársa ismertette, hogy az előtte prezentáló két kutatócsoporttal és a Pharmahungary 2000 Kft.-vel szoros együttműködésben dolgoznak, elsődleges feladatuk felkutatni az extracelluláris vezikulák terápiás rendszerként való felhasználását elsősorban az iszkémiás szívbetegségek gyógyításában. Az irodalomban először azonosították, hogy az extracelluláris vezikuláknak szerepe van a távoli iszkémiás kondicionálásban, és valószínűsíthető, hogy az ún. gradiens ultracentrifugálás módszerével tudnak majd a későbbiekben terápiás rendszereket fejleszteni az iszkémia-reperfúziós károsodás ellen.

Dr. Kellermayer Miklós, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója előadásában arról beszélt, hogy munkacsoportjuk elsősorban a kontrakciós mechanizmusokkal foglalkozik, és olyan módszereket fejlesztenek, amelyekkel manipulálni lehet a szívizom működését molekuláris, illetve sejtes szinten. A szív repetitív izomműködéséhez kapcsolódó két fehérje, a miozin és a titin vizsgálatairól elmondta, hogy úgynevezett molekuláris tetoválással, továbbá lézercsipeszel, illetve fluoreszcencia detektálással szinkronizált atomerőmikroszkópia használatával lehetséges a fehérjék manipulációja.

Dr. Máthé Domonkos, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet tudományos főmunkatársa bemutatta az intézet Nanobiotechnológiai és In Vivo Képalkotó Központját, és többek között szólt egy betegellátásban felhasználható képalkotó eszközről, aminek kialakítása a Nemzeti Szívprogram keretein belül történt. A munkacsoport az eszközzel olyan parametrikus képeket tudott előállítani egy klinikai kísérlet során, amelyben időtérképek készítésére nyílt lehetőség, így például látható az adott érszakaszba beérő kontrasztanyag áthaladásának ideje, azaz mérhetővé válik az értágítás hatása.

A szimpózium utolsó előadásában a Twinmed Orvosi Rendszerek Kft. munkája nyomán fejlesztés alatt álló thrombus-aspirációs katétert mutatta be Dr. Bogdán András. Dr. Ferdinandy Péter zárszóként hangsúlyozta, hogy a program keretein belül számos további kutatás is folyik, és már egy év elteltével is eredményesnek tekinthető a munkacsoportok tevékenysége.

 

forrás: semmelweis.hu